Illiberalgate. P. Nagy Mária

forradalmat csinált a rafkós ügyvédnővel. A lehallgatásodat is megszervezték. Profik. Nem véletlenül kommunikációs a kis barátnőd. Szóval nem tudsz semmit? Azt sem tudod, hogy élőben ment a kis dumcsitok a Lettikével? Élőképpel? Benne van az anyagban. A faszért nem tudtad tartani a szádat? De most aztán vége ennek. Itt a dal vége. Brutális lesz, ígérhetem. Aztán megtudja a világ, és mindenki befogja, mert mindenkit megtalálunk, ebben biztos lehetsz.

      – Kérem, inkább öljön meg!

      – Az is meglesz, jó hosszan, nyugi. Ez is közvetítés lesz. A lányaid jól fognak szórakozni, ígérem.

      – Kérem, ne, itt vagyok én. Mindent megteszek.

      – Ebben biztos vagyok. Minket nem lehet így csőbe húzni. Lesz vagy három év, mire rendbe hozzuk. Eltussoljuk. Mire mindenki meghúzza magát.

      – Kérem, ne… – A saját üvöltésem elnyomta a hangomat. Valahonnan messziről András ordítása vegyült a volt férjem hangjába. Csak legyen végre vége! A lányaimat ne, kérem!

      – Nem látod, hogy hulla? Hagyd már! Hallgattasd már el azt a zokogó faszt. Nem bírom hallgatni. Öld már meg, vagy te is sorra kerülsz.

      – Főnök, mindent vettél?

      Letti

      Az internet, a Face, a tévé, az újságok mind tele voltak Anettel meg a barátjával. Elég véres videó kerengett. Ezt nem hiszem el! Velem beszélt utoljára. Ezt nem hiszem el! Ez egy kivégzés, extrákkal. Csak hogy értsük. Fel kell hívnom Miát.

      – Mia, kapcsold be a tévét!

      – Valami baj van?

      – Anettet kivégezték, megerőszakolták, és feltették a videót a világhálóra. Ez egy üzenet. Mi is így járhatunk.

      – Figyelj, visszahívlak, a vonaton ülök.

      Ezt nem hiszem el. Nem érti, hogy mind veszélyben vagyunk. Ez nem egyszerű fenyegetés, ez nyílt hadüzenet. Nekünk, nem is titok.

      Mia

      Úristen, mit tettek? Mit tettem? Célkeresztbe raktam őt? Istenem, ezt nem akartam. Most már nem lesz jó vége. Ez biztos. Biztonságba kell helyeznem a gyerekeimet. A családomat. Most mi lesz?! Ezeknek semmi sem szent. Pedig azt hittem, ha meghal a király, vége lesz. De nem. Valószínűleg úgy csinálják, ahogy mi is; egyszerűen meghackelnek. Nincs titok. Semmilyen. Meg kell nyugtatnom Lettit.

      – Letti, figyelj, megnéztem, ez borzasztó. Igazad van, ez egy hadüzenet. Egyelőre ne csinálj semmit. Megoldjuk. Ahogy eddig is mindent. Mindent megoldunk, ahogy eddig is. Relax. Most leteszem. Csinálj mindent ugyanúgy, mint mindig. Menj haza, főzzél, etesd meg a tyúkokat, indítsd el a locsolást. Jó, csak ígérd meg, kérlek!

      – Jól van, úgy lesz. Oké.

      Muszáj tennem valamit. Ez nem lesz egyszerű.

      – Halló, Laci, tudunk biztonságosan beszélni?

      – Most nem, majd én hívlak. Baj van?

      – Megölték a barátnőmet Thaiföldön, a neten kereng a videó. Talán azok, akik a férjemet is.

      – Értem, hívlak 2-3 óra múlva.

      – Köszönöm szépen, addigra már hazaérek Salzburgba.

      Hát, akkor most aztán konspiráció. A javából.

      IV.

       Ági

      Istenem, mennyire bolond voltam?! Csak nem képzeltem, hogy majd minden rendben lesz? Csak nem akartam magányos öregedő nő maradni. Persze erős vagyok, meg támasz, na de már megint? Jól van, az uram tartott el, nem kellett dolgoznom, de ára volt ennek is. És nem csak a szex. Bár eleinte jó volt, nem vitatom. Na ja, a szerelem. Miket tesz velünk? Persze jó volt a nyugalom, az utazások, a kényelmes élet. Csak háztartást kellett vezetnem, és kefélnem. Na ja, Letti már húzná a szemöldökét. Pedig keféltünk, mint a nyulak. Egész sokáig. Egyszer csak vége lett. Rám unt. Pedig 20 évvel voltam fiatalabb. Feszes testem és bizony, Letti, szoros puncim volt. Erre mindig vigyáztam. Na és jól szoptam. És akkor mi van? Mind ezt csináljuk. Ha kimondjuk, ha nem. Csak a lényeg, hogy szabad akaratunkból tegyük. Akkoriban diagnosztizálták először a trippert nálam. Tudom, teljesen meg voltam zavarodva, hiszen csak a férjemmel voltam. Nem értettem. Akkor még. Na de most már értem. A doktor úr kérdése még a levegőben zengett:

      – Kérem, sorolja fel a partnereit egy hónapra visszamenőleg. Szeretném felvilágosítani, hogy az adatok visszatartása bűncselekmény.

      – Csak a férjemmel voltam.

      – És a kedves férje partnerei?

      – Mit képzel? Honnan tudnám, hogy mással is kefél?

      Pedig egy ideje érzem már. Valami van. Ami nem az igazi. Nincs az a pezsgés. Aggódva figyeltem a testem a tükörben. Talán megereszkedtem, megváltoztam. Pedig csak 49 vagyok. Igenis szép vagyok. Főleg mióta elvégeztem a hastáncedzőit Pesten a TF-en és elkezdtem órákat adni. Egyszer csak azt vettem észre, hogy minden délutánom foglalt. És minden porcikám csupa izom. Szóval nem értem. Hazahozott egy trippert. A sunyi dög. Ezt nem viszi el szárazon. Nem úgy, mint, két éve, amikor kussoltam és figyeltem. Akkor vették föl a fiunkat a főiskolára. Egyszerűen nem tehettem semmit. Egy háztartásbeli voltam, se munkám, se lakásom, se megélhetésem. Egy senki. Akkor eldöntöttem, ez többet nem fordulhat elő.

      A lányokkal már megfordultunk egy-két hastáncórán. Teljesen beleestünk a mozgásformába. Valóban van érzékem hozzá. Elkezdtem tanulni, kutatni, keresni, így találtam rá a Sportegyetem levelező képzésére. Természetesen fizetős. Egy éves. De a pénz nem okozott problémát. Elvégre nem véletlenül könyveltem én. Már csak a havi egy hétvégéket kellett beadnom, de valamiért csont nélkül átment ez is. És elkezdtem órákat adni. Kiváltottam a vállalkozóit és megmondtam neki, hogy délutánonként nem leszek otthon. Természetesen minden meglesz: a főzés, a háztartás, a takarítás, a tennivalók, az ügyintézések, a gyerkőcök, a látogatások.

      Na de most?! Szóval tripper, most aztán kirázom a gatyájából… Ezt nem viszi el szárazon. Ismerek egy jó válóperes ügyvédet, elmegyek hozzá és lépek. A faszt. Itt nem lesz összevissza kefélés. Még egyszer nem állok itt, hogy lesüljön a képemről a bőr. Tripper az én koromban. Most, amikor a menopauzával erőre kaptam. Jobban élvezem a szexet, mint valaha. Erre ez van. Ezt most megszívtad, drágám. Ezt nem viszed el szárazon.

      Milyen ügyesek a lányok, egész jól megy a koreó. Jó kis ­fellépés lesz. Na persze a sunyi dög is itt lesz. Mi ez a szipogás?

      – Erzsikém, mi van?

      – Elhagyott. A Tibi.

      Már körbeálltuk, az ötösfogat. Nyugtattuk. Láttuk, hogy nincs hazamenetel. Megálltunk a Potykánál és rendeltünk egy pálinkát, csak Mia nem ivott, mert vezet. Szegény Erzsókám csak ­hüppögött, bömbölt. Egyszerűen nem bírtuk ­megnyugtatni. Ezek a kibaszott férfiak! Mindig csak a baj van velük. Láttam, hogy nem fogja abbahagyni, így a tettek mezejére léptem.

      – Erzsókám, figyelj csak picit. Elválok, trippert hozott haza a férjem.

      – Mi? Micsoda? – kérdezték mind egyszerre, de Erzsók legalább abbahagyta.

      – Sajnos nem az első eset. Két éve nem válhattam. Gézám még akkor ment fősulira. De azóta készülök. Csak nem gondoltam, hogy a szokásos évi nőgyógyászati vizsgálaton az orvos diagnosztizálja megint.

      – De hát hogyan?

      – Hogy hogyan? Más nőkkel kefél, úgy. Már jó