Illiberalgate. P. Nagy Mária

miatt. Persze nem én voltam az egyetlen. Meg is nyertem a pert. Aztán bepereltük az unió bíróságán húsz bankot és a magyar államot a devizahiteles csalás miatt. Igazán azt hiszem, Anett tudta, hogy csalás. Mégis, a barátainak is eladta. Mindegy is. Az egyik bírói meghallgatáson felmerült a neve és azonnal eltűnt; mint utóbb kiderült Thaiföldre menekült, Bangkokba. Úristen, tudom már, ez az, Bangkok. Tudom, ki a hang… de ez nem lehet, nem lehet ennyire vérszomjas. A volt férje. De talán mégsem, hiszen a lányait fenyegette. A saját gyerekeit. Ez nem normális. Szóval az ügyvédnővel kidolgoztunk egy szisztémát és így maguk szolgáltatták az infókat nekünk, teljesen véletlenül. Így derült ki számunkra, hogy pár napja pont Lettit hívta föl: szeretett volna hazajönni. A hívással sikerült a nyomára bukkanni – nyilván nem csak nekünk. Bár igazán nem tudom, ki, hiszen most heverik ki a teljes vezérkar elvesztését. Csak sok pénz forog kockán, meg sok egyéb, ami miatt sokan idegesek. Vagy már a második sor is szépen felállt, készültek már egy ideje, hatalomátvételre is. Az V. kerületben már szűkek voltak a keretek Hugikának is.

      – Oké, értem. Utánanézek mindennek. Kb. két hét múlva haza tudsz jönni vajon?

      – Nem tudom, nyilván a temetést el kell intézni. Meg a formaságokat is. Biztosan meglesz addig az eredmény? Vagy tudni fogtok valamit?

      – Ezen ne aggódj. Zárkózz be, és járj folyton új útvonalon. Ne telefonálj, majd én hívlak. Főleg ne a Messengeren kommunikálj. Elég nyitott rendszer. Problematikus.

      – Rendben. Köszönöm szépen, Laci. Nagyon kedves vagy. Viszhallásra.

      – Viszlát.

      Na, most aztán benne vagyunk nyakig. Ezek mindenkit kinyírnak. Most már biztonsági játék lesz. Muszáj. Főleg az otthoniak vannak veszélyben. De marha vagyok, Bangkok nem Magyarország. Mondjuk Salzburg sem. A faszt, biztosan nem fognak velem baszakodni. Vajon a leveleket is átnézik? Mint régen? Meg kéne próbálnom. Holnap megy Udvardy haza egy kocsinyi emberrel. Lehetséges, elcsípem még. El kell futnom. Na, irány a szekrény. Futócucc, és uzsgyi. Szerencsére nem lakik messze, a Volksgarten mellett. Tisztára úgy nézek ki, mint aki ki akarja szellőztetni a fejét, csak most alibiből van a fülemben a hallgató. Nem jön belőle a zene. Figyelnem kell. Úgy tűnik, otthon vannak. Talán nem követtek. Ámbár a műholdak. De talán nem vagyok annyira fontos. Vagy nem léptem annyi tyúkszemre. Egy apró kaviccsal megdobtam az ablakot, azonnal megjelenik egy fej. Sóhajtok. Remek, jól van. Intettem, és visszaintett. Már a mellénykémben voltak a levelek meg a pénz. Udvardy vette az adást. Futócuccban jelent meg a padnál, ahol lázasan nyújtottam.

      – Na megyünk?

      – Persze. Merre?

      – Nekem mindegy, csak ne messze, korai a fuvarom.

      – Pont emiatt kereslek, feltűnés nélkül át tudnál adni néhány levelet a csajoknak? Azt hiszem, veszélyben vannak.

      – Hmm. A videó? Anett volt vajon? Nem lehetett pontosan látni.

      – Te ismered Anettet?

      – Devizahitel, Mia, emiatt vagyok kint. Kicsináltak. Elvették mindenemet. Kitettek minket az utcára, gyerekestül. Elvitték a kocsimat is. Egy kicsit Anett miatt is. Úgyhogy haragudtam nagyon Anettre is. De persze nem egyedül csinálta. Nem értettem, hogy tehette velem. Azt hittem, barátok vagyunk. Persze ezt azért nem érdemelte meg. Nagyon meg voltam zavarodva, megijedtem én is, hogy ez most miért? Bár akkor, a kilakoltatásnál, képes lettem volna lelőni én is. Annyira tombolt bennem a kétségbeesés meg a gyűlölet, a düh! De ez nagyon durva.

      – Megértelek, én is tőle kaptam a devizahitelemet. Én is azt hittem, barátok vagyunk. Aztán amikor bepereltem a bankot, egyszer csak forszírozták, hogyan kaptam a hitelt, volt-e hitelközvetítőm, akkor került a képbe, a következő héten eltűnt Szegedről. Nem vett föl telefont, nem írt e-mailt, nem volt a Facén, Instán. Nem volt elérhető, mintha a föld nyelte volna el. A héten mondta a barátnőm, hogy felhívta, és két nappal később már fent volt a videó a kivégzésről. Magam sem értem. Bár szerintem nem a devizahitelek miatt ölték meg, sokkal inkább az arbitrázsügyletek miatt. Ott kicsit nagyobbak a nagyságrendek. Ki tudja, miket csinált. Mondjuk, ezt már mi sem tudjuk meg. Talán nem is kell.

      Szóval arról van szó, hogy a csajoknak el kellene vinni néhány levelet, de ne telefonálj, ne írj a Facén, ne használd a Messengert. Tudod, lehallgatják. Elmondom, hogy tudsz kapcsolatba lépni velük. Tudom, ez több idő, megfizetem. A borítékba raktam pénzt, nézd meg, elég-e.

      Csak lesett, aztán átvette a borítékot és belenézett.

      – Elég lesz. Akkor mesélj!

      Most már rendben lesz. Még jó, hogy mindenütt van emberünk. Megkapják az üzenetet, aztán mindenki megnyugszik. Főleg Letti, nagyon parázott. Pedig mindig mondta: meghalna, ha nem félne annyira. Aztán tessék. Jó, mondjuk ez nagyon durva. Bármit is tett, ezt nem érdemelte. Lehet, ezek éhesebbek. A második vonal. Háttérbe voltak szorítva, most aztán érzik, eljött az ő idejük. Vajon a hibridrezsim hibridrészéhez hogy jutottak? A verőemberekhez?

      Letti

      Ez mi? Valaki megdobta az ablakot? Kimegyek, de rossz vége lesz.

      – Ki az?

      – Cssst. Letti, én vagyok, Mia küldött egy levelet, de nem láthatja senki sem.

      – Mia? Köszönöm! Tartozom valamivel?

      – Nem, nem, Mia rendezte. Viszlát!

      Jellemző Miára. A konspiráció, ámbár most igaza lehet. Nézzük, mi legyen…

      Ági

      Ma egész jól ment a futás. Jó a részidőm, na és a pulzusom is remek. Lenyújtok és megyek.

      – Helló, Ági, Mia küldött egy levelet. Tessék!

      – Szia, most látlak csak. Köszönöm, mivel tartozom?

      – Semmivel. Viszlát.

      Gondolom, Anett miatt van minden. Letti is halálra rémült. Teljesen bestresszelt. Fél. Na nézzük, mi a stájsz?

      Eszter

      Istenem, milyen csodás délután! Süt a Nap, ráadásul még van ereje.

      – Eszter? Mia küldött. Óvatosan, kérem, nem láthatja senki a levelet. Köszönöm, viszlát!

      Nahát, ez meg mi? Oké, nem láthatja senki. Hazatekerek, és otthon megnézem. Talán a klotyón. Ott nem zavar senki.

      Szóval Anett volt a videón. Ezért a nagy konspiráció. Na meg Laci is. Meg a Letti férje is. Lehet, hogy félnem kéne?

      Feltéptem a levelet… Egek, se Face, se Insta, semmi megosztás, se lájkolás, se telefon. Kikapcsolva a randira. Oké. Jól van, azért dolgozhatok. Mondjuk Ági mindennap fut estefelé. Akkor este futok én is. Összefutunk. Na de Letti? Ja, látom, hastáncóra kedden. Legalább lelazítunk, ránk fér, meg a nagy ijedségre. Tőlem már amúgy sem tudnak elvenni semmit. Az égegyadta világon semmit.

      VII.

       Katalin, nekünk csak Katica

      Ez már azért mégsem járja. Mit gondolnak ezek? Majd pont ő fogja megmondani a tutit. Megfenyegettek már engem sokkal jobban, sokkal félelmetesebb emberek, amikor a bűnszövetkezetekkel foglalkoztam ügyvédként. Nem ijedek meg egyhamar. Főleg egy ilyen kis csinovnyiktól. Tudom, a nagy ügyeket már a rezsim hibridrésze intézi. De nekem is van meglepetésem a számukra. Gyűjtöm már egy ideje. Ezt nem viszik el szárazon. Persze nem tetszik, ahogy felgöngyölítettem a devizahitel-csalást. Ráadásul az emberek egymásnak adták a kilincset, 600 perben képviseltem a devizahitel-károsultakat. Jó kis ötlet volt a nagyvezírnek, végül