A Becsület Siralma . Морган Райс

volt a támogatásukat tudni maga mögött.

      Thor előtt egy csapat harcos vált ki a McCloud seregből, és mind felé vágtattak, talán ötvenen lehettek. Olyan száz méter messze lehettek, de gyorsan közeledtek. Thor követ helyezett a parittyájába, célzott, majd elhajította. A vezető harcost vette célba, egy hatalmas termetű embert ezüst mellvértben, és célzása tökéletesnek bizonyult. A torkánál, a páncél lemezei között találta el a férfit, aki kiesett a nyeregből és a földre zuhant a társai elé.

      Ahogy lezuhant, a ló is összerogyott vele együtt, ettől tucatnyi ló megtorpant mögötte, és a rajtuk ülő katonák a hirtelen megállástól előrerepültek, arccal a földre.

      Mielőtt még észhez tértek volna, Thor egy újabb követ tett a parittyába, és kilőtte. Megint telitalálat volt, halántékon találta az egyik vezető harcost, egy sisakból kilógó részen. Kiütötte a nyeregből, és ahogy lezuhant, sok társát magával sodort, úgy dőltek, mint a dominó.

      Ahogy Thor vágtatott, egy dárda repült el a feje mellett, majd egy lándzsa, dobókalapács és egy dobócsáklya. Tudta, hogy a légió mind támogatják. Ők is célba találtak, fegyvereik halálos pontossággal találták el a McCloud katonákat. Többen is leestek a lovukról, beleütközve harcostársaikba, akik velük zuhantak.

      Thor boldogan látta, hogy máris sikerült több tucat McCloud katonát leteríteniük, egy részüket közvetlen találattal, a többit az összeroskadó lovakban felbukva. Az ötven emberből álló előőrs a földre került, és nagy halom porban feküdt.

      A McCloud hadsereg azonban erős volt, és most rajtuk volt a sor, hogy visszavágjanak. Ahogy Thor olyan harminc méterre megközelítette őket, néhányan fegyvereket hajítottak felé. Egy dobókalapács pont az arca felé tartott, és Thor az utolsó pillanatban hajolt el előle, a vas elsüvített a füle mellett, épp csak egy arasszal vétették el a dobást. Aztán egy lándzsa repült felé ugyanolyan sebesen, és most a másik irányba bukott le. A hegye súrolta a páncélját, szerencsére elhibázták a dobást. Most a dobócsákány tartott az arca felé, Thor felemelte a pajzsot, és kivédte a támadást. Az beleállt a pajzsába, Thor odanyúlt, kihúzta, és visszadobta támadójára. Megint célba talált, a férfi mellkasába fúródott, átszúrta a páncélingjét; a férfi felordított, és holtan hullott le a lováról.

      Thor csak nyomult előre. A sereg sűrűjébe rontott, katonák sokaságába, és felkészült a halálra. Felordított, és felemelte a kardját, csatakiáltást hallatott; bajtársai mögötte ugyanígy tettek.

      A válasz nagy fegyvercsörgéssel érkezett. Egy jól megtermett harcos közeledett Thor felé kétkezes baltával, és a feje felé suhintott. Thor lebukott, a penge átlendült a feje felett, és belehasított a katona gyomrába, miközben továbblovagolt; a férfi felüvöltött és lepottyant a lováról. Zuhanás közben elejtette a fejszét, az megpördült, és beleállt egy McCloud ló hátába. Az állat felnyerített, ágaskodott és ledobta magáról lovasát, aki bajtársai közé repült.

      Thor nyomult előre, egyenesen a McCloud sereg sűrűjébe, utat törve magának a több száz harcos között. Egyik a másik után suhintott felé karddal, fejszével, buzogánnyal, ő pedig kivédte a támadásokat pajzsával, vagy kitért előlük, visszavágva, lebukva és kígyózva, áttörve a tömegen. Túl gyors, túl fürge volt nekik, erre nem számítottak. Hatalmas hadseregként képtelenek voltak elég gyorsan manőverezni ahhoz, hogy megállítsák a fiút.

      Nagy fémcsörgés volt körülötte, ahogy minden irányból támadták. Egymás után visszaverte őket pajzsával és kardjával. De mindet nem tudta megállítani. Egy kard súrolta a vállát, és felkiáltott a fájdalomtól, miközben kibuggyant a vére. Szerencsére a seb nem volt túl mély, így nem akadályozta meg abban, hogy tovább harcoljon. Folytatta a küzdelmet.

      Mindkét kezét használta, McCloud harcosok vették körül, hamarosan azonban a támadások gyengültek, mivel a légió tagjai is becsatlakoztak. A fegyvercsörgés hangja egyre erősebb lett, ahogy a McCloud férfiak harcoltak a légió fiúi ellen: kardok ütődtek pajzsoknak, lándzsák szúródtak a lovakba, dárdák álltak a páncélokba, férfiak küzdöttek minden lehetséges módon. Csatakiáltások hangzottak fel mindkét oldalról.

      A légió előnye volt, hogy kis és fürge harci erő voltak, tízen egy hatalmas és lassan mozgó hadsereg közepén. Összetorlódtak, így egyszerre csak néhány McCloud harcos tudta elérni őket; Thor azon kapta magát, hogy egy időben csak két vagy három férfival harcol, nem többel. A bajtársai a háta mögött pedig megvédték attól, hogy hátulról támadják.

      Amikor egy harcos figyelmetlenségen kapta Thort, és a feje felé lendítette buzogányát, Krohn vicsorgott és lecsapott rá. A magasba ugrott, és bilincsként szorította a férfi csuklóját; majd letépte, a vér mindent beborított. A katona így irányt változtatott, még mielőtt a buzogány elérhette volna Thor koponyáját.

      Szinte összemosódtak a dolgok Thor szeme előtt, miközben harcolt, kaszabolt és hárította a támadásokat minden irányban. Minden ügyességét össze kellett szednie, hogy védekezzen, támadjon, figyeljen a bajtársai és a saját épségére. Ösztönösen eszébe jutottak a kiképzés végtelennek tűnő napjai, amikor minden irányból, minden helyzetben támadták. Bizonyos szempontból úgy érezte, ez az egész természetes. Jól kiképezték, ezért úgy érezte, képes kezelni ezt. A félelme nem múlt el, de úgy érezte, képes irányítani.

      Ahogy Thor folytatta a küzdelmet, karja egyre nehezebbé, válla egyre fáradtabbá vált, és Kolk szavai csengtek a fülébe:

      Az ellenség sohasem a ti szabályaitok szerint küzd. A saját szabályait követi. Nektek valami mást jelent a háború, mint neki.

      Thor észrevett egy alacsony, széles vállú harcost, amint egy tüskés láncot emel fel mindkét kezével, és Reece tarkója felé lendíti. Reece nem látta; egy pillanat, és halott lesz.

      Thor leugrott lováról, a levegőbe emelkedett, és leterítette a harcost épp, mielőtt az elengedte volna a láncot. Mindketten lerepültek a lovaikról, és keményen a földre vágódtak nagy porfelhő kíséretében. Thor gurult a földön, nem kapott levegőt, körülötte lovak patái. Birkózott a harcossal a földön, és ahogy a férfi felemelte a hüvelykujját, hogy kitolja Thor szemét, Thor hirtelen vijjogásra lett figyelmes – és látta, ahogy Estopheles lecsap, és kivájja a férfi szemét még mielőtt az bántani tudná Thort. A férfi felüvöltött, kezét szorosan a szemére tapasztotta, közben Thor keményen oldalba könyökölte, és lerúgta magáról.

      Mielőtt Thor kiélvezhette volna a győzelmét, érezte, hogy jó erősen gyomron rúgják, és ettől a hátára esik. Felnézett, és látta, hogy egy harcos kétkezes harci kalapácsot tart a kezében, és a mellkasa felé közelít vele.

      Thor félrehengeredett, és a kalapács elsüvített mellette, tövig a földbe süllyedt. Belegondolt, hogy ez akár halálra is zúzhatta volna.

      Krohn lecsapott a férfira, rávetette magát és fogait a férfi könyökébe mélyesztette; a katona lenyúlt, és többször is megütötte Krohnt, a párduc azonban nem eresztette el, vicsorgott, majd végül kitépte a férfi karját. A katona felordított, és a földre zuhant.

      Egy másik katona előrelépett, és Krohn felé lendítette a kardját; de Thor odagurult, és pajzsával hárította a csapást. Egész teste beleremegett az ütés erejébe, Krohn életének megmentésébe. Ahogy azonban ott térdelt, kiszolgáltatott volt, és egy másik harcos közeledett felé a lován, rátaposva, arccal a földre kényszerítve. Úgy érezte, a ló patái teste minden csontját összezúzzák.

      Még néhány McCloud katona ugrott le lováról, és körülzárták Thort.

      Thorban