A férfi és a nő. Mikula László

biológián túl más olyan tudományterületeket is támadnak, amelyek nem egyeztethetők össze vallási tanításaikkal. Mindenekelőtt a bibliai teremtéstörténet szó szerinti értelmezésével összeegyeztethetetlen fizikai és geológiai elméleteket, mint az ősrobbanás, a radioizotópos kormeghatározás vagy a kontinentális lemezek vándorlása.”

      „https://hu.wikipedia.org/wiki/biblia_teremtestortenet

      Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipedia egyik alappillérének számító, úgy nevezett semleges nézőpont elve.

      Indoklás: Csak a kreacionista nézőpontot ismerteti (A vita részleteihez lásd a vitalapot) 2016 június”

      „A Föld és az ember teremtése a Bibliában Mózes első könyvében (más néven Genezis vagy Teremtés könyve) olvasható, az első és második fejezetben. A teremtés története profetikus, amikor az ismeretlen próféta nem a jövőt, hanem a múltat idézi meg.

      A bibliai szöveg kommentárja a kreacionista nézőpont alapján készült.”

      1.6.1 „A bibliai szöveg és kommentárja

      https://hu.wikipedia.org/wiki/Bibliai_teremtestortenet

      „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.

      Móz 1:1”

      Kommentár: Amikor a Szentírás kijelenti, hogy „kezdetben”, pontosan nem határolja be az időt. A szöveg alapján „kezdetben” csak egy lény létezett: Isten (az iszlámban: Allah, a hinduizmusban: Brahman vagy Ísvara), Ő a mindenség létrehozója. A bibliai kijelentés alapján a világ nem isteni, hanem egy felette álló, egyetlen személyes Isten akaratából létezik.”

      A kreacionista nézőpont szerint nem a Teremtés Őstörténetét hivatkozza meg, hanem a „Szentírást!” Az én szempontomból ez már a hatalomvágy és a mindenáron való bizonyítékkeresés forrásanyagának a megnevezését jelenti! Miért?

      A Teremtés Őstörténete egy ember vagy embercsoport véleménye a Teremtés lehetséges körülményeinek felvázolásáról. Mitől lett ez „Szentírás”?

      Szentírás az, amit szentírásnak fogadunk el. Magában hordozza azt a törvényszerűséget, amely a megváltozhatatlanra és az örökkévalóra utal. Márpedig ilyen helyzet a jelen esetben nem fogadható el! A Biblia írója megírta a véleményét a Teremtésről, és nem több. Valamit utólag felruházni egy vélt szereppel, enyhén szólva nagy bátorság! Már csak azért is, mert egyáltalán nem bizonyított az ember teremtésének a leírtak szerinti megtörténte.

      Még egy: a hatalom mindenek felettiségét kihangsúlyozva közli a hiedelmeket elfogadókkal, hogy vegyék tudomásul, hogy ez egy olyan írás, amely elutasítása bűn, és nem képezi vita tárgyát a tartalma.

      Kijelenteni, hogy „kezdetben” csak Isten létezett, szintén balgaság, mert mindazt a tudást, amelynek segítségével az életre alkalmas Földet felfedezte és ott benépesítette az élővilággal, ehhez egy lény, azaz egy Teremtő nem volt elegendő. Az a tudás, amellyel a Teremtők hozzáláttak a Földi élővilág megteremtéséhez, hatalmas tudáshalmazzal kellett rendelkezniük. Ennek időbeliségére nehéz választ találni, a kreacionisták sem kísérlik meg. Erre valószínűleg a tudomány fogja megadni a feleletet a különböző kortörténeti leletek vizsgálatával.

      A kreacionisták azon megállapítása, hogy „Ő a mindenség létrehozója”, szintén elég földtől elrugaszkodott megállapítás, mert azért a sorrendiséget nem illik olyan mértékben megváltoztatni, amely magát a Teremtőt a légüres térbe kényszeríti! Ha Ő a mindenség létrehozója, akkor, amíg nem hozta létre a maga körüli világot, hol volt? Jelen esetben talán a Földi világ megteremtését kellett volna kihangsúlyozni, mert ebben az esetben még érthetőbbé válik ez a nagystílű kijelentés.

      1.6.2 Negyedik nap

      „Azután ezt mondta Isten: Legyenek világító testek az égbolton,

      hogy elválasszák a nappalt az éjszakától és jelezzék az ünnepeket

      és napokat és az esztendőket és legyenek világító testekként az

      égbolton, hogy világítsák be a földre! És úgy történt! Megalkotta

      Isten a két nagy világító testet – a nagyobbik világító testet, hogy

      uralkodjék nappal, és a kisebb világító testet, hogy uralkodjék

      éjszaka –, és a csillagokat. Az égboltra helyezte őket az Isten,

      hogy világítsanak a földre, és uralkodjanak a nappalon és az

      éjszakán és válasszák el a világosságot a sötétségtől. És látta

      Isten, hogy ez jó. Így lett este és reggel: negyedik nap

      – I Móz 1: 14-19”

      „Kommentár: A teremtés eddigi leírása alapján a természet és a világ rendjét, törvényeit Isten jelölte ki.”

      A kreacionisták jelen megállapításukkal megint abba a hibába esnek, hogy a Teremtőt, aki ráadásul hasonló az emberhez, amelyet később elemzek, a világegyetemtől kívülállónak tekintik. A Teremtő az ő állításuk alapján, ameddig a világot nem teremtette meg, hol volt? Arról nem is beszélve, hogy a Teremtőnek tulajdonítják az Univerzum működési folyamatait és törvényszerűségeit. Ilyen megállapításokat csak azok képesek tenni, akiknek nincs elegendő felkészültségük az Univerzumban lévő égitestekről. Szintén érdekes megállapítás, hogy az égre két világító bolygót helyezett, az egyik a Nap, a másik a Hold. Mint tudjuk, a Hold nem világít; amit látunk belőle, azt a Nap ráeső fénye okozza.

      „A Nap, a Hold, a csillagok a környező korabeli pogány népek számára istenségek. A Héber Biblia alapján ezek az égitestek csak az ember számára világító testek. Tiszteletüket és imádásukat bálványimádásként tiltja meg. A teremtéstörténet leírásának, és legyenek világító testekként mítoszellenes szándéka is van: a világ, az égitestek, az állatok, a teremtmények nem méltók kultikus tiszteletre. Isten alkotásai, azé az Istené, aki nem része a világnak (panteizmus), hanem felette áll.”

      A