Inspirációk könyve. Hafenscher Ivett

      Többre vagy képes

      Keltél már fel úgy reggel, hogy azt mondtad magadban, miután megnyomtad a szundit a telefonon, hogy inkább átfordulok a másik oldalamra? Nem megyek sehova! A munkahelyemre meg aztán pláne nem indulok el! Az ügyes-bajos dolgaimat sem akarom elintézni! Ma nem! Nincs energiám, képtelen vagyok végigcsinálni ezt a napot!

      Talán még azon is elábrándoztál, hogy akkor pizsiben maradsz egész nap és alszol, amíg ki nem pihened magad. Utána is csak maximum enni mész ki a konyhába, aztán olvasgatsz egy kicsit, vagy tévézel, beszélgetsz egy-két baráttal, de csak telefonon. És ennyi.

      Aztán ismét megszólalt az ébresztő, ami csúnyán kibillentett az álomvilágodból. Mégiscsak kitápászkodtál az ágyadból, valahogy szalonképes állapotba hoztad magad. Elkezdted a napodat, ahogy máskor is.

      Időközben pedig meglepő módon erőre kaptál. Valahogy lendületbe jöttél. Először csak azt a kicsi döntést hoztad meg, hogy kikelsz az ágyból, aztán eljutottál odáig, hogy elindulsz otthonról, és azon kaptad magad, hogy nyakig belemerültél a munkába, ráadásul simán vetted az akadályokat.

      Mire ismét hazaértél, már nyoma sem volt a reggeli fáradtságnak. Sikerélmények aranyozták be a napodat és szinte magad sem hitted, hogy képes voltál végigcsinálni. Büszkeség és elégedettség töltött el.

      Sokkal többre vagy képesek, mint azt gondolnád. Sokkal több energiád van, mint azt hiszed.

      Megtapasztalások

      Gyermekként prédikálhatnak a szüleink akármennyit. Környezetünk mondhat nekünk rengeteg okosságot. Lehetünk mi szuper tájékozottak. Lehetünk tucatnyi információ birtokában. Mindezek azonban mégsem tudják helyettesíteni saját megtapasztalásainkat.

      Továbbmegyek. Ha azok próbálnak okítani bennünket, akik mögött nincs kellő élettapasztalat, akkor ráadásul teljesen hiteltelennek érezhetjük az tanításokat. Még ha valóban igazságot mond is az illető, elintézzük a dolgot azzal, hogy vizet prédikál, bort iszik.

      Arra akarok kilyukadni, hogy a legnagyobb tanítást az életünkben a saját élményeink, elért sikereink, örömeink, ugyanakkor a kudarcaink, szenvedéseink és a küzdelmeink adják.

      Tölcsérrel fejünkbe tölteni a tapasztalatokat teljesen reménytelen vállalkozás.

      Néha szükség van az életünkben olyan helyzetekre, kapcsolatokra, szerelmekre, ami akár még a közízléssel, közfelfogással, vagy az elfogadott társadalmi normákkal is szemben állnak, mert sokszor előfordul, hogy nem működik „az okos más kárán tanul” mondás.

      Ha megtapasztaltuk a mélységeinket, ha megismertük saját poklunkat, már nincs szükség mások intésére vagy prédikációjára.

      Saját negatív megtapasztalásaink után képesek lehetünk megújulni és az életet, az értékeket egy teljesen más nézőpontból látni. Ilyenkor tud elindulni az a belső változás, amely során újjászületik személyiségünk, hitelesebbé válunk, még a tekintetünk is megváltozik, és egy hatalmas minőségi ugrást tudunk realizálni az életünkben.

      Én-idő

      Az életben nagyon sok feladatod van. Ott van például a munkahelyed, ahol helyt kell állnod. Lehet, hogy gyermekeid is vannak, vagy unokáid, akikről gondoskodni szeretnél a tőled telhető legjobban. Elképzelhető, hogy a szüleid is élnek még, akiket szintén nem akarsz elhanyagolni. Ha esetleg még idősek és betegek is, akkor különösen fontosnak érezheted, hogy időt tudj szakítani rájuk. Nyilván a párodról sem szeretnél megfeledkezni, akivel írott vagy íratlan szövetséget kötöttél, hogy jóban, rosszban kitartasz mellette. Aztán ott vannak még a barátok, a közelebbi és távolabbi családtagok, akikkel jó kapcsolatot szeretnél ápolni.

      Ember legyen a talpán, aki megtalálja az egyensúlyt, és az összes területen be tudja vetni magát, amikor szükség van rá. Egyáltalán létezik ilyen?

      De visszatérve az életfeladataidhoz, egy dolgot még kihagytam, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy az összes többi feladatodban helyt tudj állni. Ez pedig az önmagaddal való törődés.

      Fontos lenne, hogy mindenki tudjon naponta, de legalább hetente néhány órát kizárólag önmagával foglalkozni. Ezt úgy értem, hogy mások befolyásától kicsit távolabb, egy olyan helyen, ahol viszonylagos nyugalom és béke veszi körül, végig tudja gondolni az élete történéseit. Összegezni tudja, hogy mit tett eddig, hol tart jelenleg, és mire szeretne a közeljövőben erősebben koncentrálni.

      A megoldások könnyebben jönnek, amikor valaki például egyedül megy futni a töltésre, elmegy sétálni egy parkba, kimegy a kertbe és a virágaival foglalkozik, vagy lerajzol egy tájat, lefest egy csendéletet, esetleg elmond egy imát.

      Neked mi az az alkotó tevékenység, aktív vagy passzív pihenés, ami ki tud kapcsolni, amikor befelé tudsz fordulni, amikor a mindennapi problémákat el tudod engedni néhány percre, egy-két órára, vagy akár napokra?

      Ha tudod a választ erre a kérdésre, akkor szerencsés vagy, mert ez azt jelenti, hogy megtaláltad a forrást, ahová menni tudsz, ha már elfogyott az energiád.

      Ha hajlandó vagy elég időt szakítani a feltöltődésre, akkor lesz elég energiád ahhoz is, hogy másokkal foglalkozzál. Talán kevesebb időt tudsz rájuk szakítani, de a minőségi különbséget meg fogják érezni. Ha időben nem is, de energiában többet tudsz adni számukra.

      Határok

      Biztosan veled is előfordult már, hogy akaratodon kívül sodródtál egy olyan helyzetbe, ami számodra hosszútávon egyáltalán nem elfogadható. Szinte észre sem vetted, csak úgy történtek az események.

      Csak egy aprósággal kezdődött, amire nem mondtál nemet, mert úgy gondoltad, hogy az még belefér a komfortzónádba. Aztán jött egy következő esemény, ami már elgondolkodtatott, de még mindig nem szóltál. Talán csak azért, hogy ne bánts meg vele másokat, vagy azért, mert féltél, hogy elveszíted valaki szeretetét, esetleg pusztán kényelemből, hogy elkerüld a konfliktust.

      A helyzet azonban folyamatosan romlott és egyre rosszabbul érezted magad. Aztán egyszer csak olyan élethelyzetbe kerültél, ami már sokkal bonyolultabb, mint azt az elején gondoltad volna, és a megoldást is sokkal nehezebbnek és kilátástalanabbnak érezted, mint korábban. Az energiád pedig csak fogyott.

      Egyre lejjebb csúsztál fizikai, szellemi és anyagi szempontból is. Amikor már padlót fogtál és nem maradt más választás, minthogy elkezdd újra felépíteni magad, ezen a ponton változott meg a hozzáállásod a környezetedhez. Ekkor értetted meg, hogy mennyi kellemetlenséget és problémát megspórolhattál volna, ha már az elején kimondod azt a kimondhatatlannak tűnő szót, hogy nem.

      Önmagunkat is megkímélhetjük sok rossztól, másokat pedig megtisztelhetünk őszinteségünkkel akkor, amikor nemet mondunk egy ajánlatra, egy kérésre vagy egy lehetőségre. Te vagy az egyetlen, aki a saját határaidat meghúzhatod. Mások nem fogják megtenni helyetted. Ez az egyik útja annak, hogy ki tudj lépni az áldozat szerepből. Tiszteld és becsüld magad!