Название | Holdtánc |
---|---|
Автор произведения | Amy Blankenship |
Жанр | Ужасы и Мистика |
Серия | A Ver Lancai |
Издательство | Ужасы и Мистика |
Год выпуска | 0 |
isbn | 9788873044291 |
Ahogy kilépett a szobájából és lement a nappaliba egy pillanatra elállt a lélegzete, ahogy meglátta a húgát. Fekete bÅr szoknyát viselt, amely alól kivillant a combfix, felül átütött bÅr felsÅt viselt. A felsÅn csak ott takartak a bÅr darabok, ahol nagyon kellett, épphogy eltakarva melleit, viszont rendkÃvül kiemelve lapos hasát és keskeny derekát.
Fekete bÅr csizmát viselt, amelyek épphogy a térde fölé értek és amelyeket a boka körül vékony lánc dÃszÃtett. Nyakában az az ametiszt kristálynyakék lógott, amelyet évekkel ezelÅtt még az édesanyjától örökölt. Vörös haja java részét felfogta lófarokba, de egy része finoman a vállára esett.
Ãzlésesen sminkelte ki magát, feketével kihúzva és kicsit árnyékolva szemét, száját sötét árnyalatúra rúzsozta ki. Ãgy nézett ki, mint egy igazi domina.
âJézusom, csak nem vérre szomjazol?â Chad felhúzta a szemöldökét és közben alaposan végigmérte. Hirtelen arra gondolt, lehet jobb lenne lemondani ezt az estét és biztonsági okokból visszazavarni a húgát a szobájába.
âNos döntöttem!â â mondta Envy emelt hangon â âMiután elintéztem Trevort, kirúgok a hámból! InnentÅl kezdve soha többet nem randizok csak egyetlen pasival. Nem akarok csak egy hapsit magamnak⦠SOKAT akarok! Ãgy ha valamelyik gyökérkedik, nem számÃt, mert bÅven lesznek, akik felrúgják, mint a taknyot.â
âNa ja, ez rendkÃvül bejövÅs ötlet volt már középsuliban is...â Chad megrázta a fejét, tudván, hogy húga sokkal kevésbé vérmes, mint amilyennek szeretne látszani. âMenjünk a szolgálati autóval, arra az esetre, ha hÃvnának az ÅrsrÅl.â
âDe csak akkor, ha játszhatok a kék fényekkel!â â mosolyodott el Envy, mivel tudta, hogy úgyis megengedi neki.
Chad mélyet sóhajtott és elindult a kocsiért. Esküszöm, rosszabb vagy, mint egy gyerek, aki az összes sÃpoló játékot elkezdi nyomkodni csak azért, hogy mindenkit az Årületbe kergessen.
âTessék?â â nevetett Envy. âSzeretem a kék fényeket. Mindig le húzódnak elÅttünk, ha bekapcsolom Åket.â
âMint legutóbb, amikor elfogyott a kávé?â â kérdezte a bátyja. âUgye tudod, hogy ez az adófizetÅk pénzének öncélú felhasználása?â
âHa nem fogod be, én fogok vezetni. Ãs akkor majd magyarázkodhatsz, amikor áthajtok a piroson bekapcsolt szirénával...â â figyelmeztette játékos mosollyal.
Chad inkább azonnal elhallgatott, mivel amikor legutóbb ez történt, Envy épp késésben volt a munkából, Å meg túl beteg volt ahhoz, hogy vezessen, Ãgy inkább az anyósülésen aludt. A fÅnöke azóta is baszogatja emiatt.
*****
Envy néhány sarokra az éjszakai párttól kikapcsolta a kék fényeket és felnézett a reflektorok fényeire, amelyek a felhÅs égen táncoltak. Amikor közel értek a két emeletes épülethez, elkezdte jobban szemügyre venni.
Az utóbbi idÅben olyan sokat dolgozott, hogy nem volt ideje ellátogatni az Ãjfénybe, holott jó néhány vendég egyenesen ódákat zengett róla. KÃvülrÅl egyáltalán nem volt valami nagy látvány. Csak egy nagy téglából épÃtett raktárépület néhány ablakkal és egy nagy lila neon cégérrel az utca fronton.
Hatalmas parkolójának egészen a közepéig ért a sor, tele emberekkel, akik legmenÅbb cuccokban rendkÃvül élénken beszélgettek egymással. Az a tény, hogy még tÃz után is ilyen hosszú a sor, egyértelművé tette Envy számára, hogy itt dolgozni rendkÃvül jövedelmezÅ vállalkozás lesz.
âIgen, most már biztos hogy beadom a jelentkezésemet.â â mosolyodott el az anyagi lehetÅségekre gondolva.
âLegalább nincs sor...â â mondta Chad egy jó adag szarkazmussal, mivel alig várta már, hogy Trevor megkapja, ami neki jár a húga adrenalinbombájából.
A parkoló legsötétebb zugában parkolt le, pont Trevor kocsija mellett. MielÅtt Envy kinyitotta volna a kocsi ajtaját, Chad megfogta a karját. âEz legyen nálad!â â mondta, ahogy a kezébe adta a sokkolót, majd anélkül, hogy bármi mást mondott volna, kiszállt a kocsiból.
Envy elmosolyodva fonta ujjait az eszközre. Bátyja már régóta annyira megtanÃtotta, hogyan védje meg magát, hogy nagy valószÃnűséggel még csak bele se izzadt volna, ha össze kellett volna csomagolnia bátyja rendÅrkollégáit. De Chad folyton azt hajtogatta, hogy: âMinek erÅlködni, ha elég csak megnyomni egy gombot?â
BÅrszoknyája oldalsó zsebébe csúsztatta a sokkolót a személyi igazolványával együtt. Ma éjjel Trevor érezni fogja milyen, amikor Å ezt a gombot nyomogatja. Akár a pokolba vezetÅ lift gombját is megnyomná, csak láthassa az exét szenvedni. Senki se csalhatja meg Envy Sextont büntetlenül.
Együtt haladtak a sorral és Envy nagyon megörült, hogy annyira megindult a sor, hogy pár perc múlva már bent is voltak.
A kidobó igen elegánsan festett Armani öltönyében, alatta a passzos ing jól kiemelte kidolgozott mellkasát. Barna haja hullámokban lógott le arca két oldalán. Enyhén borostás volt és szúrós, sötét szemei szinte ragyogtak a neon fényeinél.
Chad fizetett, majd megmutatták a személyijüket, mielÅtt a kidobó kiakasztotta volna a vörös kötéldarabot és beengedte volna Åket. Belépve a fÅbejáraton egy rövid folyosó vezetett lejjebb egy másik ajtóig, amely félrecsúszott, ahogy megközelÃtették. Amikor áthaladtak rajta a nagyterembe, megálltak és elámultak a látványtól. Mintha egy másik dimenzióba lépett volna át.
Ahogy tele volt a parkoló azt gondolták, hogy olyan zsúfolt lesz a hely, hogy faltól falig csak állni fognak az emberek, de legnagyobb meglepÅdésükre nem Ãgy volt. A termen átsétálva Envy csodálkozva nézett le a hatalmas nyÃlásra, amelyet a padlóba vágtak.
Közelebb lépve a korláthoz lenézett a tánctérre. Mindkét oldalán emelvényszerű járda volt, amelyet a szint teljes hosszában bárpult egészÃtett ki. Maga a bár úgy nézett ki, mintha homokfúvott üvegbÅl készült volna, amelyen a neonok fényei lágyan átszűrÅdnek.
Envy szintjérÅl